A demencia meghatározása, jellemző tünetek
A demencia a szellemi, értelmi gondolkodási képesség folytonos, mindennapi életvitelhez szükséges működést károsító hanyatlása.
A demencia nem a normál öregedés része, bár a memóriaromlással kezdődő betegség az idősebbeket sújtja és a 65 év feletti korosztálynál egyre gyakoribb. A bevezető tünetek enyhék, nem befolyásolják a mindennapi aktivitást, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. A középsúlyos szakaszban ugyanakkor már tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, agitált, agresszív, akár hallucinálhat is. A harmadik szakaszban már az alapfunkciók is károsodnak, vagyis a mindennapi aktivitásban, például az öltözködésben, tisztálkodásban is nehézségek jelentkeznek.
Általában a tünetekről:
- nem emlékszik minden részletre
- a gondolkodás lassul
- korábbi érdeklődési kör megváltozik
- a tájékozódási képessége romlik, elveszti időérzékét
- esetenként feltűnő személyiség- változás jellemzi (pl. káromkodás, ingerültség, agresszió, gyanakvás)
A demencia több mint száz betegség tünetei közt jelenhet meg. A tünetek egy része (15%) az alapbetegség gyógyításával megszűnik vagy mérséklődik. Depresszió esetén a személy értelmi érzelmi beszűkülése demencia gyanúját vetheti fel. Fontos, hogy a demencia gyakran önálló betegségként jelentkezik, ennek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór (a „felejtés betegsége”), mely az összes eset több mint 50 százalékát alkotja.
A demencia több mint száz betegség tünetei közt jelenhet meg. A tünetek egy része (15%) az alapbetegség gyógyításával megszűnik vagy mérséklődik. Depresszió esetén a személy értelmi-érzelmi beszűkülése demencia gyanúját vetheti fel. Fontos, hogy a demencia gyakran önálló betegségként jelentkezik, ennek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór (a „felejtés betegsége”), mely az összes eset több mint 50 százalékát alkotja.
Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével, hanyatlásával (demencia), magatartásváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép. Együtt jár a szellemi képességek súlyos romlásával, olyan szintig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.
A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban. Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés rendellenségei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot.
Az alzheimer-kórra jellemző tünetek:
A demenciák 80-90%-át az Alzheimer-kór vagy a vaszkuláris demencia vagy a kettő együttese alkotja. A vaszkuláris demencia lehet többször ismétlődő kisebb keringészavar vagy egyszeri súlyos szélütés következménye. A vaszkuláris demencia hátterében mindig valamilyen vérellátási zavar áll (érelzáródás, súlyos érszűkület), amit érelmeszesedés vált ki. Kis erek infarktusai az agykéreg sejtjeinek elhalását okozza, de társulhat nagyobb ér elzáródásához, vérzéshez is vezethet, ami a hirtelen kezdet jellemzője.
A vaszkuláris demencia – az Alzheimer-kórral szemben – lépcsőzetesen romlik, lefolyása hullámzó. Hirtelen rosszabbodást követően a tünetek némiképp enyhülnek, majd hónapokkal-évekkel később ismét romlik, súlyos demencia alakulhat ki.
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését szolgáló életmód és az előjelek esetén alkalmazott gyógyszerelés a vaszkuláris demencia fellépésének valószínűségét csökkenti, ebben segíthet a szűrőprogramokon való részvétel.
A vaszkuláris demenciához társuló további tünetek attól függenek, hogy az agynak mely része sérül. Mivel pontosan körülhatároltak azok az agyi területek, amelyek például a beszédért, a mozgáskoordinációért, a látásért felelősek, ezért a tünetekből visszavezetve beazonosítható a károsodott agyterület. Specifikus kezelése ennek a kórformának nincs. Elsődleges fontosságú az alapbetegségnek – így a magas vérnyomásnak, cukorbetegségnek – a kezelése, beállítása, illetve szélütésen átesett betegek esetében a véralvadás gyógyszeres gátlása. Ezek a kezelések a betegség fellépésének valószínűségét csökkentik.
- emlékezetzavar
- gyakran látott, hozzájuk közel álló emberek nevét elfelejti
- beszédzavar
- személyiségváltozás, a hangulati élet zavara
- tárgyak rossz helyre tétele mindennapi használati tárgyak nevének elfelejtése
- begyakorolt, rutinszerű mozgások zavara
- hibásan ítéli meg a térbeli távolságokat
- járás zavara (késztetést érez az állandó járkálásra)
Alzheimer-kór:
A leggyakoribb demencia 65 éves kor felett, általában a rövid távú emlékezet zavarával kezdődik, majd megváltozik a személyiség, beszéd- és mozgászavarok jelentkeznek. 10-15 év alatt lassú hanyatlással, az önellátási képesség elvesztésével jár.
Fronto-temporális demencia:
A homlok- és a halántéklebeny agysejtjeinek pusztulásával járó betegség. Az Alzheimer-kór után a leggyakoribb, általában korai kezdetű demencia (fiatalkori demencia, 65 év alatt jelentkezik). Jellemző kezdeti tünetei: nem a feledékenység, hanem a viselkedészavar, indulatosság, éberség, figyelem elvesztése, hallucinációk.
Parkinson-kór:
Olyan idegrendszeri betegség, amelyet bizonyos idegsejtek működészavara, majd pusztulása okoz. Remegéssel, végtagok, ízületek merevségével, beszédzavarral, nehéz mozgással jár. A mozgási problémák jól kezelhetőek, de később a kognitív zavarok, majd a demencia is megjelennek.
Lewy-testes demencia:
Az agykéreg más területein kezdődik az idegsejtek pusztulása, mint az Alzheimer-kór esetében. Jellemző tünetei: látomások, vizuális hallucinációk. Merevség és remegésérzés. A betegségre jellemzőek a hirtelen állapotváltozások és a járás, mozgás zavarai, amelyek nehezen befolyásolhatók gyógyszeresen.
Vaszkuláris demencia:
Az agyi erek vérellátásának zavara váltja ki a betegséget (pl. érelmeszesedés, agyvérzés, agyi infarktus) – a tünetek attól függenek, hogy az agy mely területét érinti, sérülhet a beszéd-, mozgás- vagy látásközpont. Az egyes érrendszeri történéseknek megfelelően ugrásszerű állapotváltozások lehetnek. Kialakulásának esélye csökkenthető.
Gyakran ismételt kérdések
Mindent elfelejt. Nem emlékszik, a képi információkat nem tudja értelmezni, nem tud pénzt kezelni, ezért nem vásárol, nehezen dönt. Mit tegyünk állapotának szinten tartására?
Az állapot szinten tartásának lehetséges eszközei a teljesség igénye nélkül, mert minden eset egyéni, személyre szabott:
- művészeti tevékenységgel: festés, zene, tánc
- sokáig lassítja a folyamatot, ha hetente legalább két alkalommal memóriajavító foglalkozásokat végzünk. Időtartama 30-45 perc. Ilyenkor meg kell beszélni hogy milyen nap van ma, milyen hónap, évszak.
- Fel kell sorolni a személyes adatait, lakcímét.
- Felidézni, hogy mit evett aznap és az előző napon.
- Újságokból megbeszélni az aktuális híreket.
- Majd régebbi dolgokat-, emlékeket-fontosabb, családi eseményeket, évfordulókat, volt foglalkozásával kapcsolatos ismereteket.
- a pénz felismerésének gyakoroltatása, egyszerű számolás
- érdemes elénekelni egy számára érzelmileg fontos dalt, minden foglalkozás végén.
- Ezek a foglalkozások segítik sokáig megtartani a tájékozottságot, saját személyiségét.
A férjem Nagymamája demenciával élő, próbáltunk vele erről beszélni,de elzárkózott. Hogy beszéljünk vele a betegségéről,kihez forduljunk?
Mindenféleképpen beszélni kell a Nagymamával annak, akire a legjobban hallgat. Fontos a megfelelő időpont megválasztása. Olvassanak együtt a demenciáról szóló útmutatókat, könyveket. A helyi szociális szolgálatot keresse fel, ott kaphat segítséget. Az ország több pontján működik Alzheimer Café, ahol szakember vezetésével többet megtudhat a betegség kezelésének lehetőségeiről és sorstársakkal is találkozhat.
Demenciával élő Nagyapám nem akar tudomást venni a betegségéről. Hogyan fogadtassam el vele?
Először is biztosítani kell arról, hogy ön nagyon szereti a családdal együtt és mindenben mellette áll. Másodszor a háziorvossal együtt át kell beszélni a betegséget, majd szakember, pszichiáter szakorvos segítségét kell kérni.
Hogyan mondjam meg az unokáknak, hogy a dédimama már nem olyan mint volt. Sokszor felteszi ugyanazt a kérdést.
Feltétlenül, csak az igazat. Mindig csak arra válaszolva amire a gyerek rákérdez. A demencia sokaknál játékos viselkedést vált ki pl. szeretnek bújócskázni. Ezt a gyerekek élvezik és remekül eljátszatnak a dédivel.
Keresztanyámnak én vagyok a legközelebbi hozzátartozója. A demencia jeleit mutatja,bár szakvéleménnyel nem rendelkezik.Többször elhagyja értékeit,pénzét. Hogyan tudok neki segíteni anélkül hogy gondnokság alá helyeztetném?
Első körben a meghatalmazást javasolnám.Banki ügyintézés esetén formanyomtatványt kell kitölteni. A gondoskodás jogi lehetőségei a későbbiekben: nyilatkozat,támogatott döntéshozatal, living will- élő végrendelet, előzetes jognyilatkozat, gondnokság.
Hogyan tudnám felkészíteni az orvosi vizsgálatra, hogyan tudnám a legbiztonságosabban elkísérni?
Ön legyen pozitív és határozott.Ha hozzátartozója hajlamos idegeskedni,csak a látogatás napján szóljon róla. A kísérésben kérjen segítséget egy családtagtól vagy baráttól.Egyeztessen időpontot az orvossal-nővérrel,hogy minél rövidebb időt keljen várakozni.Akkor menjenek amikor a forgalom a lehető legkisebb a rendelőben.Kérje a segítségüket,hogy a vizsgálat minél zökkenőmentesebb lehessen.Vigyen magával innivalót.Legyen önnél egy lista a beteg gyógyszereiről.
Nagymamám ruházata vizeletszagú. Ez a szituáció elég kellemetlen, még beszélni is nehéz róla. Mit tegyünk?
Ez az inkontinencia (vizelet és széklettartási) probléma jele. Feltétlenül tájékoztassa a kezelőorvosát. Okozhatja: húgyúti fertőzés, kezeletlen cukorbetegség, túl sok vízhajtó szedése, sok kávé-tea fogyasztása. Ha feledékenységről van szó akkor többször menjenek el együtt a WC-re, hogy emlékezzen az odavezető útra. 18-óra után ne igyon csak nagyon keveset. Az ajtóra tegyen WC feliratú táblát, esetleg színes ülőke, magasító is segíthet. Többször tapintatosan figyelmeztesse!
Enyhe demenciával élő személy nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot, öntörvényű. Hogyan lehet rá pozitívan hatni?
Törekedjenek arra, hogy olyan étellel, itallal kínálják, amit szeret és el tud fogyasztani. Próbálják közösen elkészíteni az ételt, italt (színes pohárban kínálni), ugyanabban az időpontban étkezni. A szobákba készítsen be olyan innivalót, amit szeret. Ha egyedül lakik, telefonon emlékeztessük az ivásra, evésre.
Édesapám a napi étkezéseket elfelejti. Hogyan hívjam fel a figyelmét, hogy ebédidő van és étkezzen?
Kezdetben elegendő telefonon emlékeztetni az evésre ivásra. Később, ha az étel elfogyasztásában segítségre lesz szüksége, forduljon a szociális ellátórendszerhez. Ez figyelmeztető jel arra is, hogy többé nem biztonságos egyedül élnie.
Állandó menési kényszerre tudna tanácsot adni?
A felelősségérzet megmaradását jelzi. Úgy érzi, hogy kötelessége, feladata van, amiket el akar végezni. Mindenhonnan haza szeretne menni. Ez a leggyakrabban a gyermekkori környezetet, jelenti. A múltba való visszatérés jele, ami a demenciában nagyon meghatározó. Segítsük őt hosszan tartó sétával arra biztatva: tessék, mondani merre menjünk. Előbb utóbb elfárad és együttműködővé válik. A legfontosabb a szeretet, ha megöleljük, megsimogatjuk, megnyugszik.
Habzsol, rendszertelenül sokat eszik, nem tudja saját magát szabályozni, rászólnak, zokon veszi. Mi a teendő?
Előfordulhat, hogy azért eszik, mert unatkozik, lehetőség szerint foglaljuk le. Lehet, hogy bizonyos ételeket nasikat szeret. Tegyünk elérhető helyre egészséges nassolni valókat például: gyümölcsöt, sajtot. Végszükség esetén zárjuk le a hűtőt és a kamrát.