Mi a demencia?

A DEMENCIA MEGHATÁROZÁSA, JELLEMZŐ TÜNETEK

A demencia a szellemi, értelmi gondolkodási képesség folytonos, mindennapi életvitelhez szükséges működést károsító hanyatlása.

A demencia nem a normál öregedés része, bár a memóriaromlással kezdődő betegség­ az idősebbeket sújtja és a 65 év feletti korosztálynál egyre gyakoribb. A bevezető tünetek enyhék, nem befolyásolják a mindennapi aktivitást, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. A középsúlyos szakaszban ugyanakkor már tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, agitált, agresszív, akár hallucinálhat is. A harmadik szakaszban már az alapfunkciók is károsodnak, vagyis a mindennapi aktivitásban, például az öltözködésben, tisztálkodásban is nehézségek jelentkeznek.

Általában a tünetekről:

• nem ­emlékszik minden részletre,
• a gondolkodás lassul,
• korábbi érdeklődési kör megváltozik,
• a tájékozódási képessége romlik, elveszti időérzékét,
• esetenként feltűnő személyiségváltozás jellemzi (pl. káromkodás, ingerültség, agresszió, gyanakvás).

A demencia több mint száz betegség tünetei közt jelenhet meg. A tünetek egy része (15%) az alapbetegség gyógyításával megszűnik vagy mérséklődik. Depresszió esetén a személy értelmi érzelmi beszűkülése demencia gyanúját vetheti fel. Fontos, hogy a demencia gyakran önálló betegségként jelentkezik, ennek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór (a „felejtés betegsége”), mely az összes eset több mint 50 százalékát alkotja.

A demencia több mint száz betegség tünetei közt jelenhet meg. A tünetek egy része (15%) az alapbetegség gyógyításával megszűnik vagy mérséklődik. Depresszió esetén a személy értelmi-érzelmi beszűkülése demencia gyanúját vetheti fel. Fontos, hogy a demencia gyakran önálló betegségként jelentkezik, ennek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór (a „felejtés betegsége”), mely az összes eset több mint 50 százalékát alkotja.

Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével, hanyatlásával (demencia), magatartásváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép. Együtt jár a szellemi képességek súlyos romlásával, olyan szintig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.

A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban. Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés rendellenségei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot.

Az Alzheimer-kórra jellemző tünetek:

• emlékezetzavar,
• gyakran látott, hozzájuk közel álló emberek nevét elfelejti,
• beszédzavar,
• személyiségváltozás, a hangulati élet zavara
• tárgyak rossz helyre tétele, mindennapi használati tárgyak nevének elfelejtése,
• begyakorolt, rutinszerű mozgások zavara,
• hibásan ítéli meg a térbeli távolságokat,
• járás zavara (késztetést érez az állandó járkálásra).

A demenciák 80-90%-át az Alzheimer-kór vagy a vaszkuláris demencia vagy a kettő együttese alkotja. A vaszkuláris demencia lehet többször ismétlődő kisebb keringészavar vagy egyszeri súlyos szélütés következménye. A vaszkuláris demencia hátterében mindig valamilyen vérellátási zavar áll (érelzáródás, súlyos érszűkület), amit érelmeszesedés vált ki. Kis erek infarktusai az agykéreg sejtjeinek elhalását okozza, de társulhat nagyobb ér elzáródásához, vérzéshez is vezethet, ami a hirtelen kezdet jellemzője.

A vaszkuláris demencia – az Alzheimer-kórral szemben – lépcsőzetesen romlik, lefolyása hullámzó. Hirtelen rosszabbodást követően a tünetek némiképp enyhülnek, majd hónapokkal-évekkel később ismét romlik, súlyos demencia alakulhat ki.

Az szív- és érrendszeri betegségek megelőzését szolgáló életmód és az előjelek esetén alkalmazott gyógyszerelés a vaszkuláris demencia fellépésének valószínűségét csökkenti, ebben segíthet a szűrőprogramokon való részvétel.

A vaszkuláris demenciához társuló további tünetek attól függenek, hogy az agynak mely része sérül. Mivel pontosan körülhatároltak azok az agyi területek, amelyek például a beszédért, a mozgáskoordinációért, a látásért felelősek, ezért a tünetekből visszavezetve beazonosítható a károsodott agyterület. Specifikus kezelése ennek a kórformának nincs. Elsődleges fontosságú az alapbetegségnek – így a magas vérnyomásnak, cukorbetegségnek – a kezelése, beállítása, illetve szélütésen átesett betegek esetében a véralvadás gyógyszeres gátlása. Ezek a kezelések a betegség fellépésének valószínűségét csökkentik.

Alzheimer-kór:

A leggyakoribb demencia 65 éves kor felett, általában a rövid távú emlékezet zavarával kezdődik, majd megváltozik a személyiség, beszéd- és mozgászavarok jelentkeznek. 10-15 év alatt lassú hanyatlással, az önellátási képesség elvesztésével jár.

Fronto-temporális demencia:

A homlok- és a halántéklebeny agysejtjeinek pusztulásával járó betegség. Az Alzheimer-kór után a leggyakoribb, általában korai kezdetű demencia (fiatalkori demencia, 65 év alatt jelentkezik). Jellemző kezdeti tünetei: nem a feledékenység, hanem a viselkedészavar, indulatosság, éberség, figyelem elvesztése, hallucinációk.

Parkinson-kór:

Olyan idegrendszeri betegség, amelyet bizonyos idegsejtek működészavara, majd pusztulása okoz. Remegéssel, végtagok, ízületek merevségével, beszédzavarral, nehéz mozgással jár. A mozgási problémák jól kezelhetőek, de később a kognitív zavarok, majd a demencia is megjelennek.

Lewy-testes demencia:

Az agykéreg más területein kezdődik az idegsejtek pusztulása, mint az Alzheimer-kór esetében. Jellemző tünetei: látomások, vizuális hallucinációk. Merevség és remegésérzés. A betegségre jellemzőek a hirtelen állapotváltozások és a járás, mozgás zavarai, amelyek nehezen befolyásolhatók gyógyszeresen.

Vaszkuláris demencia:

Az agyi erek vérellátásának zavara váltja ki a betegséget (pl. érelmeszesedés, agyvérzés, agyi infarktus) – a tünetek attól függenek, hogy az agy mely területét érinti, sérülhet a beszéd-, mozgás- vagy látásközpont. Az egyes érrendszeri történéseknek megfelelően ugrásszerű állapotváltozások lehetnek. Kialakulásának esélye csökkenthető.