96. rész – Önsajnálat

Eliza hív szkájpon. Összeszedem magam, bár a rosszkedvet nehéz leplezni. Eliza nem is leplezi: ahogy megjelenik a képernyőn, előbb szipogni, aztán gátlástalanul sírni kezd.

• Jaj, jaj! Miért kell nekem így bűnhődnöm? Mit követtem el? Se éjjelem, se nappalom, higgye el, már aludni is csak altatóval tudok! Most beszéltem Júliával, és mögötte láttam, mi van a szobában. Ó, ezt már nem tudta letagadni. Eddig mindig elhittem, hogy nincs nagy baj, még akkor is, amikor kiderült, hogy a járvány miatt Júlia nem tud hazautazni. Még örültem is neki! Hogy nem hagy itt minket ebben a szörnyű helyzetben… Ó, én szerencsétlen! Jaj, jaj!
• Eliza! – förmedtem rá, mert nagyon bosszantó volt, hogy az egész rémtörténetben csak saját magát sajnálja. – Eliza, ne visítozz már, kérlek! Inkább nézz szét az interneten, hogy milyen szervezeten keresztül tudnád a Gabika, pontosabban most éppen a Júlia helyzetét megoldani! Nem csak rólad, meg az édesanyádról van szó. Mostanában sokan lettek munkanélküliek, akiket nem tudnak foglalkoztatni, főleg a turizmus meg a vendéglátás területén. Ülj neki, és kutakodj! De ne óbégass! Ha találsz valakit, szólj nekem, és összehozom őket. Rendben?
• Ó, igen… és köszönöm!

A gondozót gyakran éri meglepetés, bár eredetileg azt hitte (tájékoztatókon, Memória cafén figyelmeztették, a demenciáról, illetve az alzheimer kórról szóló tájékoztató füzetekben és az interneten is azt olvasta), hogy mindenre fel van készülve. Elméletileg tudta, hogy vannak váratlan dührohamok, előre kiszámíthatatlan reakciók közömbösnek hitt dologra, eseményre, hirtelen elszunnyadások, miközben ő kiteszi a lelkét, és fényképeket mutogat neki, stb., de egy dolog az elmélet, és más a gyakorlat. Nem lehet elégszer előre figyelmeztetni minden gondozót, hogy a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba. Ha lelép a betegünk a járdáról az úttestre, rántsuk vissza, de ne úgy, hogy közben ijedtünkben sikoltozunk. Ha elesik, miközben felsegítjük, biztatgassuk, hogy semmi komoly. Csak ne kiáltsunk rá, ne rendezzünk (mégoly jogos) jelenetet!

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

Az innovatív Demencia Információs Órák (DIÓ) keretein belül a hozzátartozók egységes tematika alapján, 2019. októbertől 12 hónapon keresztül, szakemberek irányítása mellett szerezhetnek ismereteket a projektmegvalósítással érintett településeken. Az élethelyzetekre való adekvát reakciók elsajátítása mellett a prevenciós technikák alkalmazása kerül a képzés középpontjába.

Demencia Információs Órák – beszámoló

2020. Augusztus 26. – Jászberény

A mai nap témája az „Idősek és a jogvédelem”, elsősorban a demenciával élők részére, a betegek és hozzátartozók számára szerettünk volna megfelelő információval, joghelyekkel és egyéb szakmai segítséggel ötleteket, praktikákat adni.

Nagy sikere volt a pénzkezelés, pénzfelismerés módszerének – ehhez flipchart táblát is alkalmaztunk, s bevonásra kerültek a résztvevők is, akik igazán örömmel és aktívan vettek részt a programban. A gondnokság alá helyezés teljes menetét, a támogatott képviselet és jogképesség, cselekvőképesség kérdéskörét jártuk végig a tematika alapján. Ehhez igen sok kérdésük volt a hozzátartozóknak, melyet sikerült megválaszolni.

Egy tábla segítségével a végrendelkezés teljes kérdéskörét vettük végig, formát, tartalmat és típusokat, amely nagy érdeklődésre tartott számot.

Ez a téma volt az, amely távol állt a résztvevőktől, de annál nagyobb érdeklődésre tartott számot, kevés információval, tapasztalattal, tudással rendelkeztek. annak pedig külön örültek, hogy az Alzheimer betegek jogai is szóba kerültek, majd leírásra, ezzel kiegészítve az információs lapot.

Jól érzékelhető volt, hogy a végrendelkezés kérdése még távol áll tőlük, bár néhányan megfogalmazták, hogy nagyon hasznos lenne, s örültek, hogy ez a téma is alaposan körbe lett járva. Minta is bemutatásra került.

A véleményük a foglalkozás végén az volt, hogy sok hasznos információt kaptak és köszönettel vették, hogy a helyben elhangzó kérdések sem maradtak válasz nélkül.

Az információs lapok kapcsán nagyon jó volt visszahallani, hogy sokan előveszik, szükség esetén abból kapnak megerősítést, ötletet, vagy éppen segítséget. Nagyon hasznosnak tartják a segítségnyújtás ezen formáját.