84. rész – Lebuktam
Tamás legutóbb minősíthetetlen hangnemben beszélt velem a telefonban, amikor megkérdeztem, tudok-e segíteni valamit, és persze azt is megkérdeztem, hogy van Katka. Szerettem volna beszélni vele, de Tamás azt mondta, nem lehet, alszik.
– Most, délután háromkor? De hiszen Katka sosem aludt nappal…
Ezt nem kellett volna mondanom: ekkor zúdította rám Tamás a dühét meg a feszültségét.
Idegesített a dolog, elhatároztam, hogy megnézem, mi van Katkával. Útközben két rendőr lefülelt az utcán. Zavaromban azt mondtam, hogy kenyeret kell vennem. Az egyik savanyúan elmosolyodott.
- Asszonyom, mutassa, legyen szíves a személyi igazolványát.
- Miért? Mit követtem el? Egyébként nincs nálam… Nem viszem magammal, amikor fél kiló kenyeret akarok venni.
- Hány éves tetszik lenni? – kérdezte a másik engedékenyebb hangon – Mert ha hatvanöt felett, akkor…
- Akkor mégis, mi van? – feleseltem, mert nem jutott eszembe, hogy akkor csak reggel 9 és 12 között mehetek vásárolni. – Na, jó – hajtottam le a fejem bűnbánóan. – Az unokatestvéremet kell megnéznem, idegesít, hogy mi van vele. A férje egy dúvad…
- Na, akkor tessék menni – mondta szinte egyszerre mindkettő. – Ez tényleg halaszthatatlannak tűnik.
Megköszöntem, ügettem tovább, és megfogadtam, hogy ezentúl…
A betegség velejárója, hogy a demenciával élő családtag éjszaka többször felébred, aztán nappal alussza ki magát. Ha lehet, állandó napirendet kell kialakítani, ami beépülhet a gondozottunk biológiai ritmusába. Este, amikor a tisztálkodás után segítünk neki a hálóruhába bújni és az ágyhoz kísérjük, jó, ha halk, andalító zenét kapcsolunk be. Másoknál az „esti mesével”, tehát például közös emlékek, vagy a „családi legendáriumból” vett kedves, akár tréfás történetek felemlegetésével is elérjük ezt a hatást. Figyeljünk azonban arra, hogy ne érintsünk fájdalmas, vagy izgalomra okot adó témákat
A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:
Az innovatív Demencia Információs Órák (DIÓ) keretein belül a hozzátartozók egységes tematika alapján, 2019. októbertől 12 hónapon keresztül, szakemberek irányítása mellett szerezhetnek ismereteket a projektmegvalósítással érintett településeken. Az élethelyzetekre való adekvát reakciók elsajátítása mellett a prevenciós technikák alkalmazása kerül a képzés középpontjába.
Beszámoló a Demencia Információs Órák kilencedik alkalmáról
Helyszín: Hajdúböszörmény; Időpont: 2020. szeptember 17.
Téma: Lehetőségek a kognitív képességek javítására.
A témakörökhöz kapcsolódó módszerek nagyon tetszettek a résztvevőknek, megfelelő információt kaptak arról, hogy nem minden kognitívszintet megtartó foglalkoztatás kerül „pénzbe”, hiszen a környezetünkben több olyan eszköz, anyag található, mely ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez megfelelő.
A foglalkozást a ráhangoló játékkal kezdődött, majd következtek a prezentáció szerinti témakörök. Az apróbb trükkök résznél filmvetítés következett, melyben a résztvevőknek fel kellett ismerni a híres színészeket. https://www.youtube.com/watch?v=95mrbXkd6PM
Ennél a feladatnál 1-2 résztvevő meglepődött, mert nem minden híres színész neve jutott az eszükbe, de azt mondták, hogy ez a kisfilm nagyon jó, mert ezt a demenciával élő hozzátartozójukkal is meg tudják nézni, illetve az emlékeket elő tudják hívni.
A „Foglalkozás a mindennapokban” témakörnél a „Mi van előtte és mi van utána” feladatot kapták a résztvevők, ebből a sablonból többen kértek 1-1 darabot, hogy otthon ezt ki tudják töltetni hozzátartozójukkal.
Ennél a témakörnél fontos, hogy a résztvevőknek legyen saját élményű tapasztalat is. A levetített filmek és a feladatlap erre jó példa volt.
[/cm