82. rész – Meg kell értenünk…

A családorvos most elég mogorva.  Meg is értem. Egész nap bent kell ülnie, veszélyes telefonhívásokra kell válaszolnia (elég csak egyszer tévednie a táv-diagnózisban…), élő beteget alig lát, senki se megy be a váróba, hogy összeszedjen egy jó kis koronavírust. Bekísérném Gabikát, de a telefonban a doki nem akarta, hogy bemenjünk. Mondtam neki, hogy jó, ha nem, hát nem, akkor utalja kórházba. Erre csak röffent egyet, és meghagyta, hogy Gabika személyi adataival meg tajszámával vegyük fel a gyógyszereit. Mondtam, hogy nem gyógyszerről van szó, hanem arról, hogy ismét epegörcsei vannak. Rákérdezett, hogy maradt-e még a legutóbbi alkalommal kiváltott fájdalomcsillapítóból. Mondtam, hogy maradt. Akkor hát mit akarok (ezt ugyan nem így mondta, de a tartalma ez volt): többet pillanatnyilag ő sem tehet.

• Meg kell értenie – mondta tagoltan –, veszélyhelyzet van, nem szaladgálhatunk minden epegörccsel a kórházba.
• És mi van, ha besárgul? – kérdeztem vissza kissé agresszíven, mert szívtelennek éreztem a dokit. – Ha…
• Már most is sárga?
• Még nem. De lehet…

A doki nem válaszolt. Lelki füleimmel hallottam a ki nem mondott szavait: Maga ronda vénasszony, hagyjon békén. És letette a kagylót.

Később tudtam meg, hogy éppen helyettest kapott, őt behívták a legközelebbi járványkórházba. Mert a napokban jön a csúcs.

Akinek a szeretett rokona Idősotthonban van, mást nem tehet, mint imádkozik, hogy az Otthonban ne üsse fel a fejét a fertőzés. Persze vannak otthonok, ahol a vezetők előrelátók voltak, és amit lehetett, beszereztek, átszerveztek, és ha módjuk volt rá, élő kapcsolatot építettek ki tesztelést végző laborral. Versenyfutás az idővel, de győzni csak így lehet.

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

Az innovatív Demencia Információs Órák (DIÓ) keretein belül a hozzátartozók egységes tematika alapján, 2019. októbertől 12 hónapon keresztül, szakemberek irányítása mellett szerezhetnek ismereteket a projektmegvalósítással érintett településeken. Az élethelyzetekre való adekvát reakciók elsajátítása mellett a prevenciós technikák alkalmazása kerül a képzés középpontjába.

Beszámoló a Demencia Információs Órák 9. alkalmáról

Téma: Lehetőségek a kognitív képességek javítására

Helyszín: Csákvár; Időpont: 2020. szeptember

A kilencedik találkozó előtt a kontakt asszisztensekkel több telefonos megbeszélés történt, a járványügyi helyzettel kapcsolatos szabályok, feladatok miatt. A találkozón betartottuk a védekezésre, megelőzésre vonatkozó szabályokat, ezért a tervezett kognitív képességek megtartására irányuló játékok listáját át kellett gondolni, illetve módosítani kellett.

A jelenlévők nagy érdeklődéssel várták a találkozót. A foglalkozás egy bemelegítő játékkal kezdődött. A feladat az volt, hogy a jelenlegi állapotukat egy virággal helyettesítsék be. A jelenlévők élénk, illatos, tavaszi-nyári virágokkal szimbolizálták magukat.

Az első feladat során a résztvevőknek fel kellett ismerniük a színészeket és jelentkezés nélkül „bemondhatták”, hogy ki kicsoda. A második feladat során egy „Előtte és utána” feladatsor volt, melyet mindenki megoldott, és közösen megbeszéltünk, hogy ki mit gondolt.

Végig interaktív volt a találkozó, a résztvevők nagyon nyitottak voltak, egy-egy témakörnél a saját élményeiket, tapasztalataikat szívesen megosztották.

A játékokat nagyon jónak és érdekesnek tartották, hiszen saját maguk is kipróbálhatták az „emlékezést”.