79. rész – Megoldhatatlan?
Tamás Virágot az első jelre elküldte, hogy ne kelljen fizetnie a Katka felügyeletéért, hiszen ő tiszta lelkiismerettel állította a főnökének, hogy kiválóan tud otthon dolgozni, a gyerekei már kirepültek, és csak a felesége van otthon. Ám hamar rá kellett jönnie, hogy nem hogy nyolc órákat, de fél órákat is csak nehezen tud ellopni a munkára. Mert Katka abban a pillanatban, hogy Tamás becsukja maga mögött a szobája ajtaját, kétségbe esik, sír, fél, hogy Tamás megszökik tőle, hiszen ő csak teher, nyűg a vállán. Az is lehet, hogy Tamás nem szökik meg, de egyszer csak kulcsra zárja az ajtaját, és soha többet nem jön ki onnét. Ő pedig ott marad egyedül, mint az ujjam.
Ezt nekem is elmondta a telefonban, amikor felhívtam.
Akkor határoztam el, hogy megkeresem az Otthonápolási és Hospice Egyesületet, megérdeklődöm, milyen feltételekkel lehet egy családtag mellé otthonra szociális segítőt kapni. A kedves hang a vonal túlsó végén sűrű bocsánatkérések közepette mondta el, hogy pillanatnyilag minden személyi kapacitásukat arra kell összpontosítaniuk, hogy azoknak a betegeknek az otthoni ápolásában segítsenek, akiket bizonyos számú kórházi ágynak a járvány miatti felszabadítása érdekében a kijelölt kórházaknak haza kell küldeniük. Ez a pillanatnyi helyzet, amely azonban remélhetőleg… – és ő udvariasan mondta tovább, de én megköszöntem, letettem a telefont. Sajnos, igazat kellett adnom neki.
Nem csak a kórházi orvosoknak, de a szakszolgálatoknak is rendkívül nehéz néha dönteniük. Hiába van protokoll, hiába vannak előírások, hiába látszik egyértelműnek egy helyzet, rendkívüli helyzetben rendkívüli döntéseket kell hozni. A szociális munkások és más hadra fogható szakemberek a főnökeiknek, a főnökeik a szervezet vezetőjének, a szervezet vezetője a fenntartónak kell, hogy engedelmeskedjék. Járvány idején pedig eleve csökken a dolgozói létszám, hiszen akinek például több gyereke van, vagy éppen ő maga tartozik veszélyeztetett kategóriába, először ki kell vennie az összes szabadságát, aztán félidős lesz, majd megválik tőle a munkaadó. Mert nem tehet mást.
A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:
Az innovatív Demencia Információs Órák (DIÓ) keretein belül a hozzátartozók egységes tematika alapján, 2019. októbertől 12 hónapon keresztül, szakemberek irányítása mellett szerezhetnek ismereteket a projektmegvalósítással érintett településeken. Az élethelyzetekre való adekvát reakciók elsajátítása mellett a prevenciós technikák alkalmazása kerül a képzés középpontjába.
Beszámoló a Székesfehérváron tartott DIÓ foglalkozásról
- augusztus 27-én
Téma: „Lehetőségek a kognitív képességek javítására, szinten tartására otthon”
Néhány felvetett probléma:
- gyógyszerelés, mit tegyenek, ha nem akarja bevenni a hozzátartozó a gyógyszereket,
- pénzkezelés, felesleges költések megakadályozása,
- dühkitörések, éjszakai sikoltozás
A csoport nagyon használható, jó ötletekkel segítette egymást.
Ebben a részben az a hangsúlyos feladat, hogy milyen módon mérjék be, határozzák meg, hogy a demenciával élő családtag a kognitív képességek terén mit őrzött még meg, és ennek alapján milyen képességfejlesztő, szinten tartó foglalkoztatásra van szükség és lehetőség. Ezen túl még az, hogy ebbe a feladatba kit vonjanak be, hogyan illesszék a napirendbe stb.
A vetített film főként hangulatot közvetített, de voltak benne bevágások foglalkoztatásról, ami lehetőséget nyújtott interaktivitás kezdeményezésére. A filmben látottak közül kiemeltük azokat a képeket, amelyeken olyan jellegű foglalkoztatás volt látható, amelyeket otthon is lehet alkalmazni.