70. rész – Jót beszélgetünk

Anya hátulról rátette a kezét Papika vállára. Ő megriadt, felugrott, feldöntötte a sakktáblát, a bábuk szétgurultak.

És aztán látni kellett volna, ahogy megismerte anyát! Könnyes lett a szeme, és vagy tízszer elmondta, hogy Mamikám, Mamikám!

Julcsi szerint csak nem jutott eszébe anya neve, de szerintem behelyettesítette anyát azzal, akivel ötven valahány éven át együtt élt. Aki a szerelme volt. Ezt anya mondta. Egyszer elmesélte, mennyire szerették egymást Papika meg Mamika. És hogy ő akkor elhatározta, hogy csak olyan valakihez megy férjhez, aki annyira fogja őt szeretni, mint Papika Mamikát.

Hát, nem egészen úgy sikerült. De hagyjuk!

Julcsi is, meg én is mesélni kezdtük, hogy mi van az iskolában, de tíz perc múlva láttuk, hogy Papikát fárasztja a szövegelésünk.

• Ne harsogjatok – mondta anya. – És ne vágjatok egymás szavába, jó?
• Hát, őszintén szólva azt hittük, le kell őt kötni, mert örül nekünk.
• Persze hogy örül, drágám! De nem tud követni benneteket, ha így hadartok. Lassabban és halkabban, jó?

Elmondtuk ugyanazt lassabban és halkabban, még Julcsi se vágott bele percenként a szövegembe. Meg én se az övébe.

Már régen nem beszélgettünk ilyen jót.

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

Bevezető: A „Demenciához kapcsolódó interprofesszionális szolgáltatások adaptációja: tudásbővítés és érzékenyítés helyi közösségeken keresztül“ című, EFOP-5.2.4-17-2017-00002 azonosítószámú projekten belül három alprogramban fogalmazódtak meg feladatok.

A „Család és társadalom alprogram” célja, hogy a gondozó családok olyan ismeretekhez juthassanak, amelyek a mindennapok szintjén nyújthatnak gyakorlati segítséget számukra.

Az alprogram keretein belül valósult meg a DIÓ (Demencia Információs Órák), melynek keretében a bevont célcsoporttagok részére kontaktszolgáltatásokat nyújtottunk.

 Tiszaalpár – Esetttanulmány 1.

Kontaktasszisztens általi összefoglalás/értékelés/konklúzió:

• „A program célja a demenciával élők hozzátartozóinak segítése, a tudásbővítés és érzékenyítés, a helyi közösségek elfogadó magatartásának erősítése. A megtartott Demencia Információs Órák emberközeli előadásokká váltak, melyek az órákat vezető magasszintű szakmai tudását tükrözték, ugyanakkor a mindennapokba átfordítható gyakorlatias tanácsok, praktikák is beleépültek az együttlétekbe.
• A csoport igényei és elvárásai figyelembe vételével sikerült olyan bensőséges, mindenki számára építő jellegű csoportdinamikát kialakítani, amely szolgálta az ismeretek bővítését, megoldást jelenthetett a napi problémák gyakorlatias kivitelezésére, de felüdülést is jelentett a mindennapok ápolási folyamatában.
• Mindannyian a csoportban résztvevő kliensek és a kontaktszemélyek is sokat „Tanultunk”: új ismereteket szereztünk, információkat gyűjtöttünk, gyakorlatba átültethető tanácsokat kaptunk, megismertük a szűkebb környezetünkben élők nehézségeit, az ápolás-gondozást segítő, esetleges nehezítő körülményeket, közösen kerestünk megoldásokat, de legfőképpen megtapasztaltuk, hogy mindig van segítség, nem vagyunk egyedül, egy csoporthoz tartozunk.”