Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

68. rész – Emberi méltóság

Papika szegény, miután a mentő még másnap visszavitte az Otthonba (leletei negatívak) mégis megkapta a második oltást. A főápoló szerint nagyon lecsendesedett. Ennek anya nem örül, szerinte depressziós. De ezt már egyszer, még régebben, megállapította.

Lehet, hogy inkább anya depressziós? Azt mondja, nagyon bántja a lelkiismeret, hogy mégis beadtuk Papikát az Otthonba. De kérdem én, ugyan ki ápolta volna tovább, ha már a tisztasági – pontosabban tisztálkodási, vagy hogy is mondjam – szabályokat se tudja betartani? Mert hiszen beteg! És akkor mindig szégyellte magát, és anya is szégyellte magát, bár ő legalább tudta, hogy Papika nem tehet róla, mert beteg. Ez igazán borzasztó. Nem is. Ez szörnyű. A suliban mindig arról papolnak, hogy emberi méltóság, meg ilyesmi, de kérdem én: hogyan tudná szegény nagyapám az emberi méltóságát megőrizni, ha naponta többször is ilyen helyzetbe kerül? Mert anya hiába próbálkozott a pelenkával, pedig az direkt az ilyen betegeknek készül, jó nagy, Papika nem értette, minek rakja rá. Zavarta őt, és egyszerűen ledúrta magáról. Anya erre persze elbőgte magát. Jó, tudom, anya nem bőg, hanem sír. Mindegy, a lényeg ugyanaz.

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

Bevezető: A „Demenciához kapcsolódó interprofesszionális szolgáltatások adaptációja: tudásbővítés és érzékenyítés helyi közösségeken keresztül“ című, EFOP-5.2.4-17-2017-00002 azonosítószámú projekten belül három alprogramban fogalmazódtak meg feladatok.

A „Család és társadalom alprogram” célja, hogy a gondozó családok olyan ismeretekhez juthassanak, amelyek a mindennapok szintjén nyújthatnak gyakorlati segítséget számukra.

Az alprogram keretein belül valósult meg a DIÓ (Demencia Információs Órák), melynek keretében a bevont célcsoporttagok részére kontaktszolgáltatásokat nyújtottunk.

 

 Székesfehérvár – Esettanulmány 1.

Kontaktasszisztens általi összefoglalás/értékelés/konklúzió:

 „A kontaktalkalmak és a Demencia Információs Órák előadásai sokat segítettek a hozzátartozónak a demencia elfogadásában. Sokat tanult az előadótól és az előadások során felmerült problémákból.  Segített neki, hogy türelmesebb legyen vele, megértse a reakcióit, olvasson a jelekből, hogy nem csak a szavakból értheti meg a demens beteget, hanem viselkedéséből, és egyéb jelekből is felismerheti, ha nem érzi jól magát, fáradt, esetleg fáj valamije. Nagyon fontos volt, hogy az előadás során hasonló problémákkal küzdő hozzátartozókkal találkozhatott, tapasztalatokat cseréltek, bevált módszereket oszthattak meg egymással. Kontaktalkalmakat nehezítette az időközben kialakult járványhelyzet, a személyes találkozások nélkül kicsit másabb volt az egész helyzet.

A találkozásaink alkalmával a betegség hiányos ismeretét bővíthette, gondozással, ápolással kapcsolatos kérdéseire kapott tanácsot, felmerültek más szociális kérdések is az ápolással kapcsolatban és végül, de nem utolsó sorban a gondozó hozzátartozó lelki és egészségi állapotának javítása és megőrzése is fontos volt.

Az elmúlt egy év során teljes bizalmi viszony alakult ki közöttünk. Mindketten nagyon sajnáltuk, hogy véget ért ez a közös munka.”