Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

53. rész – Érzelmileg zsarol

A lélegzet vételnyi szünetben, míg Gabika sorsa eldől, felkerestem Katkát. Napok óta nem vették fel a telefont (nem először!), fogalmam sem volt róla, mi van vele. Tamás nyitott ajtót. Megtört volt, fáradt, és szánalomra méltó.

  • Katka? – kérdeztem, rosszat sejtve.
  • Megvan… megvan, igen… Most én szabadságon vagyok, még tavalyról, bár azt mondják, nem jár, de én tudom, hogy jár, mert tavaly nem vettem ki… meg ilyenek…
  • Katkával mi van? – vágtam közbe türelmetlenül.
  • Jó, jó, értem. Mondtam, hogy megvan.

Néztem Tamásra, próbáltam a fejébe látni.

  • És hol van meg?
  • Hát a szobájában – nyögte ki végre. – Ott van meg.

Ahogy benyitottam, Katka elém jött, a nyakamba borult, sírt.

  • Gyűlöl engem… igen, gyűlöl. Mindig betuszkol ide, hogy hagyjam békén. Pedig csak…
  • Pedig csak mi?
  • Csak szeretném, ha szeretne! Hát olyan borzasztó ez? Hogy gyűlöljön miatta?

Elbeszélgettem vele egy kicsit, aztán megkérdeztem Tamást.

  • Zaklat, kérlek szépen, ez a helyes kifejezés. Zaklat, és érzelmileg zsarol.
  • Fogd meg gyakran a kezét, simogasd az arcát, mosolyogj rá, öleld meg… ez tényleg nem olyan nehéz!
  • Persze – bólintott megadóan. – De reggeltől estig? Én ebbe beleőrülök!

A demencia olykor váratlan érzelmi hullámhegyeket-völgyeket produkálhat. Az a hozzátartozó, akihez a demens családtag a betegség egy-egy stádiumában leginkább ragaszkodik (többnyire a gondozó hozzátartozó, és nem feltétlenül az, akihez egészségesen a legközelebb állt), terhesnek érezheti a beteg feltűnő ragaszkodását. Ilyenkor az egészséges embernek kell idomulnia a beteg elvárásaihoz, hiszen ő nem érzékeli pontosan, hogy milyen terhet ró ezzel a másikra. 

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

A projekt keretében megvalósult a Lokális Interprofesszionális Protokoll (LIP) szakmai műhelymunkája, három helyszínen (Győr, Székesfehérvár, Hajdúböszörmény).

Szakmai műhelymunka 5. témája Győrött, Székesfehérvárott és Hajdúböszörményben a SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK voltak.

Problémapontok: a demens ellátás optimális működési kritériumai, a demens ellátás szintjei, a demens ellátás jogi környezete, az ellátásban dolgozó szakemberek kompetenciája, képzettsége, partneri kapcsolatok: a szociális ellátórendszer szintjeinek együttműködése.

 A demens ellátás optimális működési kritériumai

A születéskor várható átlagos életkor lassú növekedése mellett egyre inkább számítani lehet arra, hogy növekszik a demenciával küzdő idősek száma.

Az időskori demencia progresszív és halálhoz vezető betegség. Progressziója a gondozó számára fokozott megterhelést jelent. Az otthoni gondozás nem valósítható meg éveken át úgy, hogy a gondozó egészsége ne sérülne, vagy a beteget ellátó családi rendszer működésében ne mutatkoznának funkciózavarok.

Fontos a korai diagnózis, mert a szellemi hanyatlás folyamata lassítható. Megkönnyíti a kialakult és folyamatosan változó helyzethez való alkalmazkodást a gondozó család számára. Lehetőséget kínál arra, hogy a beteggel együtt felkészüljenek a későbbi, súlyosabb állapot kihívásaira. Csak akkor van esély arra, hogy élhetőek maradjanak a hétköznapok minden érintett számára, ha a beteg és család is fel tud készülni a várható hanyatlásra.

A demens ellátás szintjei: szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások

A demens ellátás irányelve a személyközpontúság alapelveire épül. A személyközpontú gondoskodás célja, hogy elősegítse a demenciával küzdő idősödő embereknek, családjaiknak, mindazoknak a „jól-létét”, akik törődnek velük