53. rész – Érzelmileg zsarol
A lélegzet vételnyi szünetben, míg Gabika sorsa eldől, felkerestem Katkát. Napok óta nem vették fel a telefont (nem először!), fogalmam sem volt róla, mi van vele. Tamás nyitott ajtót. Megtört volt, fáradt, és szánalomra méltó.
- Katka? – kérdeztem, rosszat sejtve.
- Megvan… megvan, igen… Most én szabadságon vagyok, még tavalyról, bár azt mondják, nem jár, de én tudom, hogy jár, mert tavaly nem vettem ki… meg ilyenek…
- Katkával mi van? – vágtam közbe türelmetlenül.
- Jó, jó, értem. Mondtam, hogy megvan.
Néztem Tamásra, próbáltam a fejébe látni.
- És hol van meg?
- Hát a szobájában – nyögte ki végre. – Ott van meg.
Ahogy benyitottam, Katka elém jött, a nyakamba borult, sírt.
- Gyűlöl engem… igen, gyűlöl. Mindig betuszkol ide, hogy hagyjam békén. Pedig csak…
- Pedig csak mi?
- Csak szeretném, ha szeretne! Hát olyan borzasztó ez? Hogy gyűlöljön miatta?
Elbeszélgettem vele egy kicsit, aztán megkérdeztem Tamást.
- Zaklat, kérlek szépen, ez a helyes kifejezés. Zaklat, és érzelmileg zsarol.
- Fogd meg gyakran a kezét, simogasd az arcát, mosolyogj rá, öleld meg… ez tényleg nem olyan nehéz!
- Persze – bólintott megadóan. – De reggeltől estig? Én ebbe beleőrülök!
A demencia olykor váratlan érzelmi hullámhegyeket-völgyeket produkálhat. Az a hozzátartozó, akihez a demens családtag a betegség egy-egy stádiumában leginkább ragaszkodik (többnyire a gondozó hozzátartozó, és nem feltétlenül az, akihez egészségesen a legközelebb állt), terhesnek érezheti a beteg feltűnő ragaszkodását. Ilyenkor az egészséges embernek kell idomulnia a beteg elvárásaihoz, hiszen ő nem érzékeli pontosan, hogy milyen terhet ró ezzel a másikra.
A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:
A projekt keretében megvalósult a Lokális Interprofesszionális Protokoll (LIP) szakmai műhelymunkája, három helyszínen (Győr, Székesfehérvár, Hajdúböszörmény).
Szakmai műhelymunka 5. témája Győrött, Székesfehérvárott és Hajdúböszörményben a SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK voltak.
Problémapontok: a demens ellátás optimális működési kritériumai, a demens ellátás szintjei, a demens ellátás jogi környezete, az ellátásban dolgozó szakemberek kompetenciája, képzettsége, partneri kapcsolatok: a szociális ellátórendszer szintjeinek együttműködése.
A demens ellátás optimális működési kritériumai
A születéskor várható átlagos életkor lassú növekedése mellett egyre inkább számítani lehet arra, hogy növekszik a demenciával küzdő idősek száma.
Az időskori demencia progresszív és halálhoz vezető betegség. Progressziója a gondozó számára fokozott megterhelést jelent. Az otthoni gondozás nem valósítható meg éveken át úgy, hogy a gondozó egészsége ne sérülne, vagy a beteget ellátó családi rendszer működésében ne mutatkoznának funkciózavarok.
Fontos a korai diagnózis, mert a szellemi hanyatlás folyamata lassítható. Megkönnyíti a kialakult és folyamatosan változó helyzethez való alkalmazkodást a gondozó család számára. Lehetőséget kínál arra, hogy a beteggel együtt felkészüljenek a későbbi, súlyosabb állapot kihívásaira. Csak akkor van esély arra, hogy élhetőek maradjanak a hétköznapok minden érintett számára, ha a beteg és család is fel tud készülni a várható hanyatlásra.
A demens ellátás szintjei: szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások
A demens ellátás irányelve a személyközpontúság alapelveire épül. A személyközpontú gondoskodás célja, hogy elősegítse a demenciával küzdő idősödő embereknek, családjaiknak, mindazoknak a „jól-létét”, akik törődnek velük