Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

50. rész – Lelkiismereti kérdés

Júlia később napjában többször is megtette a Gabika lakása és a kórház közötti utat. Először viszont, amikor azt mondták neki a kórházban, hogy most jobb, ha hazamegy, még szót fogadott ugyan, de félúton vissza is fordult. Rám bízták – gondolta –, és én otthagyom? De ki vigyáz rá?

Amikor a nővérrel véletlenül összeakadt a folyosón, nem értette, miért van a nővér annyira zavarban, miért hebeg-habog összevissza. Júlia nem is foglalkozott vele tovább, bement a betegszobába, ahol Gabikát hagyta. Nem volt ott.

  • Vizsgálatra vitték? – kérdezte a másik ágyon fekvő betegtől, de nem kapott választ. – Na, nem baj, megvárom odakint – mondta, s már indult is kifelé a folyosóra, ott szépen leült, és várt.

Lassan délután két óra is elmúlt. Júlia nagyon éhes volt, de nem moccant. Aztán a folyosón megpillantott egy ital automatát, kiguberálta a pénzt, vett egy narancslét. Azzal az éhségét is elverte.

Várt tovább.

Már jó ideje volt, hogy az a bizonyos nővér lement a lépcsőn, felöltözve, szépen megfésülködve, de tekintetével makacsul kerülte Júliát.

  • Ej, de fura egy szerzet – gondolta Júlia, ám mivel gyanús volt neki a dolog, később odaballagott a „Nővérszoba” feliratú helyiséghez.

Zárva volt.

Ha kórházba kerül a középsúlyos vagy súlyos demens beteg, akkor az  ellátása a kórházi dolgozón – orvoson, nővéreken, asszisztenseken stb. – kívül még egy embert igényel, aki a demenciával élő beteg és a kórterem többi bent fekvő betegének biztonsága  érdekében lehetőleg éjszakára is ott marad. Várható, hogy betegünk nem tudja megértetni magát a kórháziakkal, vagy a bezártság dühöt vált ki belőle.

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

Az innovatív Demencia Információs Órák (DIÓ) keretein belül a hozzátartozók egységes tematika alapján, 2019. októbertől 12 hónapon keresztül, szakemberek irányítása mellett szerezhetnek ismereteket a projektmegvalósítással érintett településeken. Az élethelyzetekre való adekvát reakciók elsajátítása mellett a prevenciós technikák alkalmazása kerül a képzés középpontjába.

DIÓ beszámoló az ötödik alkalomról

  1. 02. 19. Csákvár

A résztvevők várakozással és örömmel érkeztek a találkozóra. A találkozó témaköre „Az otthoni ápolás-gondozás lehetőségeinek megteremtése, lehetőségek” voltak. A DIÓ-ra a tréner különböző típusú és méretű inkontinenciaterméket /Tena pants, Tena slip, Tena flex, Tena for man/, Tena nedves sapkát, Tena nedves kesztyűt, Tena fürdető habot, Tena nedves törlőt, valamint párnavédő huzatot, matracvédő lepedőt, betegcsúsztató lepedőt. Ezeknek a termékeknek a szakszerű használatát fontos bemutatni és fontos róla beszélni, hiszen a helytelen használatuk különböző szövődmények kialakulásához vezethet.

A prezentáció különböző gyógyászati segédeszközök képeivel egészült ki /rollátor, kerekes járókeret, csípővédő nadrág, különböző kényelmi eszközök. A segédeszközök használatáról, biztonsági szempontokról volt szó, illetve a felíratás, a kihordási idő, a generáljavítás lehetőségéről.

A nadrágpelenka szakszerű kibontásának, a beteg alá helyezés előtti fontos tevékenységek bemutatása során többen elmondták, hogy ezt nekik miért nem mutatták meg akkor, amikor megvásárolták, valószínűleg sokkal kevesebb lett volna a „baleset”. Többek között sor került a nedves sapka és a nedves kesztyű csípővédő nadrág bemutatására is.

A csoportdinamika a továbbiakban is nagyon jól működött. Az elmúlt 4 foglalkozás alatt azok is megismerkedtek egymással, akik esetlegesen nem ismerték egymást. A csoporttagok nagyon együttműködőek, nagyon nyitottak mindenre. Mindig örömmel és szívesen osztják meg tapasztalataikat és vissza is jeleznek a DIÓ-n elhangzottakról, mennyire volt hasznos, mi az, ami új információ volt a számukra.

A találkozó végén elmondták, hogy nagyon hasznosnak tartották a foglalkozást, mert nagyon sok olyan információt hallottak, illetve láttak és megtapasztaltak, melyeket a saját hozzátartozójuk gondozása során alkalmazni tudnak.

[/cm