45. rész – Ne aggodalmaskodjál!

Reggel arra ébredtem, hogy dúdolom magamban az egyik szép református éneket: „Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel!” Na, ezt egész nap fújni fogom, de rám fér.

Nem is értem, hogyan vehettem a nyakamba három embernek a gondját, holott… Holott mi? Holott nem a szakmám, nem fizetnek érte, és bőven volna más tennivalóm. A bő tennivaló például a főzés (napok óta szendvicset ebédelek), a takarítás (nem szeretek az ágy alá nézni), a vasalás (életemben először vasalatlanul vettem fel a pólómat), nem beszélve a családom tagjairól, akiket elhanyagolok. De hogy, hogy nem, boldog vagyok! Boldog vagyok, hogy hasznomat veszik (a hozzátartozók), és boldog vagyok, hogy pár percre mosolyt tudok csalni három ember arcára. Jó, mondjuk Gabika nem túl sokat mosolyog (őszintén szólva egyáltalán nem mosolygott, mióta hazajött), de a másik kettő igen! Hogy Katka megint sírt? Na, igen, mert eszébe jutott Tamás. De nekem valami azt súgja, hogy Tamás meg fog változni. Az viszont aggaszt – „ne aggodalmaskodjál!” –, hogy egész napra megára hagyja Katkát, ebből baj lehet.

Rohanok Katkához!

A hit biztos forrása azoknak, akik a hitük révén segítséget, támaszt, örömöt kapnak és továbbítanak azoknak, akiket Isten rájuk bíz. Nekik ezért könnyebb teher a demenciában szenvedő gondozása.

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

A projekt keretében megvalósult a Lokális Interprofesszionális Protokoll (LIP) szakmai műhelymunkája, három helyszínen (Győr, Székesfehérvár, Hajdúböszörmény).

A székesfehérvári szakmai műhelymunka során az Alapellátások téma feldolgozása kapcsán a szakmai műhelymunka csoporttagok egyetértettek abban, hogy:

• közös érdek lehet egy megerősített alapellátás, akár a háziorvosi kompetenciák további bővítése, háziorvosi kapuőr funkció megerősítése, vagy további szakterületek integrálása az alapellátásba. Ez a demens betegek ellátásában is hatékonyabb betegellátást eredményezhet.
• célszerű lenne egy eljárásrend kidolgozása annak érdekében, hogy a szakemberek saját működési területükön tisztában legyenek azzal, hogy mi a teendő a demens klienssel összefüggésben.
• a hatékonyabb együttműködés elősegítésére hasznos lenne a háziorvosok és a területi szakorvosok rendszeres konzultációja, így segíthetnék egymás munkáját, tanácsokkal láthatnák el egymást segítve a munkát. Javulna a betegút szervezés, a várólisták rövidülnének. A háziorvos kivizsgálhatná a beteget (labor, röntgen, belgyógyász) mielőtt a szakorvoshoz küldi.
• a két szakterület hatékony kommunikációjában, rendszeres (havi szintű, személyes találkozások, vagy e-mailben és telefonon történő kapcsolattartás) konzultáció
• Magyarországon a háziorvos és a pszichiátriai szakrendelő beutaló nélkül is igénybe vehető, ami nagy könnyebbség a betegek számára. Az általuk javasolt vizsgálatok, kiegészítő eljárások azonban már beutaló-kötelesek. Éppen ezért célszerű lenne az elérhető ellátás érdekében minél alacsonyabb küszöbűvé célszerű tenni az egészségügyi ellátást.
• ahol csak lehet, mellőzni a beutalók, előjegyzések, várólisták alkalmazását.