38. rész – Ahol a part szakad

Megint ott voltunk, ahol a part szakad.

Ha őszinte akarok lenni, Julcsi tudta leginkább megőrizni a hidegvérét. Elmagyarázta Papikának, hogy mi a helyzet, és hogy nagyon fontos, hogy hordjuk a maszkot (Papika szerint az álarcot), és akkor nem leszünk betegek. Anyát is biztatta, hogy ki kell tartanunk, és kész. Egyébként kérjünk újabb segítséget. Vagy esetleg próbáljuk visszacsalogatni Lizi nénit, akit még a szociálisok ajánlottak? Anya fel is hívta – őt, nem a szociálisokat, amin nem is csodálkoztam –, és annyira kedves volt vele a telefonban, hogy Lizi néni beadta a derekát. Másnapra ígérte, hogy elintézi az adminisztrációt (milyet?), aztán jön. Azt nem mondta, milyet.  Nekem meg  Julcsinak év elején kell ilyet intéznünk, hogy megkapjuk a diákigazolványt. Nekem minden év elején, mert mindig elvesztem. Julcsinak nem tudom, miért. Azt tudom, hogy egyszer leszállították a buszról, mert diákjegye volt, de igazolványa nem. Azt mondta, hogy tesi óra előtt, mikor átöltöztek, még megvolt. Ez az ellenőrt nem hatotta meg.

Persze első nap nekem kellett otthon maradnom, amíg Lizi néni megérkezett.

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg: