10. rész – Várólista

A házaspár olyan pontos volt, mint egy svájci óra. A kifőzdében a reggeli és a déli csúcs között nagy a csend. Bemutatkozunk, az idős urat B. Bencének hívják, a feleségét Borbálának.

• Harmadik éve tart – kezdi Bence. – Harmadik esztendeje, hogy egyértelműen kiderült az Alzheimer. A fiunk Kecskeméten lakik, családja, két kisgyereke van. Csak hétvégeken tud felváltani vagy ő, vagy a felesége. De a menyem türelmetlen, a gyerekeivel szeretne lenni az anyósa helyett.
• Próbálkoztak már otthonban elhelyezni?
• Ó, hogyne! De a környéken mindenütt hosszú várólisták vannak azokban az otthonokban, ahol egyáltalán vállalnák őt.
• Más megoldás?
• Azt hiszem, nincs. Tudja, milyen órabérrel találok néha nővért egy délutánra? A nyugdíjunkból havi egy-két alkalomnál többre nem futja. Pedig… pedig érzem, hogy fáradok.
• Meg kellene próbálni kicsit messzebb, ahová azért busszal vagy vonattal könnyen el lehet jutni. Segítek keresni, jó?

A „Nefelejcs” című novella-sorozat fő témájához kapcsolódóan, a projekt céljaival összefüggésben megvalósuló intézményenkénti önálló és közös munka eredményeként, a konzorcium a következő szakmai tevékenységet, eseményt valósította, illetve valósítja meg:

A projekt keretein belül elkészült az INDA kézikönyvünk, melyben választ kaphatunk arra is, hogy ki segíthet a családnak a demenciával élő idős ember otthoni ápolásban. Az elmúlt tíz évben Magyarországon, az idősek körében egyre nagyobb számban vannak demencia kórképben szenvedők, ennek ellenére ez a lakosság körében még mindig alig ismert betegség. Ismeretek hiányában a tünetek felismerése a korai szakaszban nem történik meg, az érintettek többnyire csak az orvosi diagnózis felállítását követően szembesülnek igazán a problémával. A betegség ugyanakkor a teljes családot sújtja, és komoly nehézségek elé állítja őket. Ezért olyan fontosak a nappali ellátó intézmények. „Ki segíthet a demenciával élő idős ember otthoni ápolásában?” címmel kaphatunk válaszokat az INDA kézikönyvünk 30. oldalán.